Vízgazdálkodás
A társadalom alapvető szükséglete, hogy kielégítő mennyiségű, jó minőségű víz álljon rendelkezésre. 2007 óta az ország minden települése ellátott közműves ivóvízzel, 2013-ban a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya meghaladta a 94%-ot.
Az ivóvízellátó-rendszerben a csapadékosság két véglete, a heves esőzés és a szokásosnál kevesebb csapadékkal járó hosszú időszakok okozhatják a legnagyobb kárt. A kisvizes időszakok a rosszabb hígulási arány miatt a felszíni ivóvíz-kivételi műveknek és a parti szűrésű kútrendszereknek is vízminőségi problémát okozhatnak. Az intenzív esőzés – akár csapadékvíz-lefolyás, akár az abból származó árvizek formájában – a tápanyagokon kívül egyéb szennyezőanyagokat is a talajba moshat, amelyek így belekerülhetnek a felszín alatti és felszíni vizekbe is.
A magasabb külső hőmérsékletek miatt nő a tavakból, víztározókból és sekély víztartó rétegekből elpárolgó víz mennyisége, ami csökkenti a víz természetes elraktározódását, és így a hasznosítható vízkészletek mennyiségét is. Az éghajlatváltozás okozta átlaghőmérséklet-emelkedés és az átlagos évi csapadékmennyiség csökkenése az átlagos évi lefolyásban több tíz százalékos csökkenéshez is vezethet hazánkban, ami a nyári félévben hosszan tartó kisvizes időszakokhoz vezethet folyóinkon.
A magasabb hőmérséklet és a kisebb lefolyás következtében várhatóan emelkedni fog a felszíni vizek hőmérséklete, ami a megnövekedett tápanyagtartalommal párosulva felgyorsítja a vízben zajló biológiai és kémiai folyamatokat (eutrofizáció). Az eutrofizáció a vízminőség romlásához vezethet, minthogy megváltoztatja a víz átlátszóságát, a benne oldott oxigén koncentrációját és a pH-értékét, ami károsan hathat az ökoszisztéma működésére, valamint az emberek egészségére és biztonságára, a szabadidős tevékenységekre és a felszíni vizek hasznosítására.
Az éghajlatváltozás miatt a jövőben várhatóan gyakoribbá váló heves zivatarok, intenzív esőzések, villámárvizek kihívás elé állítják a szennyvíz-csatornákat is, hiszen ilyenkor hirtelen nagy mennyiségű esővíz kerülhet a rendszerbe, amelynek elszállításához a rendszernek nincs elég kapacitása. A kizárólag szennyvíz szállítására tervezett, adott lakosságszámra méretezett, kis átmérőjű csatornák nem feltétlenül képesek nagy mennyiségű esővizet ugyanolyan gyorsan elvezetni. A heves esőzések túlterhelhetik a szennyvízhálózatot, így a szennyvíz túlfolyhat az átemelőknél, és az ivóvízbe szivároghat.
A csapadékvíz-elvezetés terén a megszokottnál hevesebb esőzések okozhatnak problémát a rendszer kapacitását meghaladó víztömeg miatt. A burkolt felületek meggátolják, hogy az esővíz leszivárogjon a talajba, ami így felgyülemlik a település közterületein, és károsíthatja a közutakat, járműveket és ingatlanokat. Emellett a beszivárgás csökkenése hozzájárulhat a talajvízszint süllyedéséhez.