Emberi egészség
A Klímaválasz projekt keretében végzett országos reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosok 80%-a attól tart, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára.
Az éghajlatváltozás különböző vetületei önmagukban vagy egymással kölcsönhatásban, közvetlenül vagy közvetve jelenthetnek veszélyt az egészségre. Ezek között különösen fontos megemlíteni a szélsőségesen magas hőmérséklet hatásait. Emellett az erős UV-sugárzás; a meglévő vagy újonnan megjelenő kártevők, rágcsálók által terjesztett, illetve az élelmiszerek útján terjedő betegségek; a lég- és vízszennyezés; a természeti katasztrófák (pl. árvizek és viharok) egészségügyi hatásai szintén figyelmet érdemlő problémák.
Az éghajlatváltozás magyarországi egészségügyi hatásai kapcsán a legátfogóbban vizsgált természeti veszélytípus a hőhullám. A hőhullámok hatása nagyvárosi területeken fokozott mértékben jelentkezik a városi hősziget-hatás miatt. A hősziget-hatás azt jelenti, hogy a városias területeken 3-12 °C-kal magasabb a hőmérséklet, mint a környező, növényzettel dúsabban borított területeken. A hősziget azért alakul ki, mert a beton-, aszfalt- és kőfelületek elraktározzák a hőt, szemben a zöldfelületekkel, amelyek lehűtik a levegőt. Ehhez hozzáadódik a további hőt generáló zsúfoltság, a közlekedés, illetve a magas épületek miatti mérsékeltebb légmozgás.
A magas hőmérséklet okozta egészségügyi hatások a fáradtságtól kezdve a görcsökön és ájulásokon át egészen a hőgutáig és idő előtti halálozásig terjednek, amelyek oka a test túlmelegedése és/vagy a kiszáradás.
A hőhullámok gyakran eredményeznek szélcsendes időszakokat a városokban, ami a légszennyezés megnövekedéséhez vezet. A magas környezeti hőmérséklet növeli a földközeli ózon (ami a szmog egyik összetevője), a szálló por és egyéb légszennyezőanyagok koncentrációját. A megnövekedett légszennyezés az arra hajlamos emberekben közvetlenül okozhat légúti megbetegedéseket vagy súlyosbíthatja meglévő légúti betegségeiket.