Kötelezően előírt zöldtetők a XII. kerületben

Budapest, XII. kerület

A probléma

A városok olykor nagy mennyiségű csapadékvízzel, villámárvizekkel kénytelenek megbirkózni, amely a forgalom akadályozása és infrastruktúra-károk mellett a csatornarendszer túlterheltségét eredményezi. A zöldtetők sokat segíthetnek a felesleges esővíz megtartásában.

A melegedő klíma és a városi légszennyezettség illetve a sűrű beépítettség miatt gyakran alakulnak ki városi hőszigetek. A zöldtetők csökkentik a hősziget-hatást: tetőtéri vegetáció hűti a város klímáját makro szinten, így kellemesebb és egészségesebb városi élettér jön létre. A zöldtetők szűrik a levegőszennyezést, és élőhelyül szolgálnak különböző fajok számára.

A zöldtetők csökkentik az épületek téli fűtésének és nyári hűtésének energiaigényét. Az extenzív zöldtetők nagyon jó hőszigetelő tulajdonságúak, ezért az épületen belüli hőingadozások jelentősen kisebbek. Nyáron a zölddel borított lapostetők hőmérséklete 20 °C-kal is alacsonyabb lehet, mint a normál lapostetőké.

A befuttatott falak és a zöldtetők segíthetnek mérsékelni a városi lakosság természettől való elidegenedését, hozzájárulhatnak a környezettudatos gondolkodásmód terjedéséhez, ami elsősorban a gyerekek esetén fontos.

A városokban a kerteket intenzív zöldtetőkkel is pótolni lehet: egy 40 cm vastag talajréteg már alkalmas a zöldségfélék nagy részének termesztésére. A lakosság a kertészkedéssel egy természetközeli szabadidős tevékenységet végezhet a nagyvárosban, ami a kórházak és a börtönök területén is fontos lehet.

Probléma típusa(i):

Épített környezet

Extrém időjárási események

Zöld felületek, természetes élővilág

A megoldás

Budapest XII. kerülete előremutató szabályozást hozott létre a zöldtetők kialakítása érdekében. Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata értelmében az “újonnan létesülő lapostetők és a meglévő lapostetők rekonstrukciója (a védett épületek kivételével) során, ha a meglévő épület szerkezete (statikai szakvélemény alapján) azt lehetővé teszi, a tetőfelület 40m²-t meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani, kivéve az olyan építmény, vagy építményrész laposteteje, amely burkolt felületet igénylő kereskedelmi, vendéglátó, kulturális hasznosítású.” A szabályozás bizonyos ingatlanok esetén is előírja a zöldtető létesítésének kötelezettségét, pl. „az L3-XII/AI4 ingatlanon épületet kizárólag lapostetővel, zöldtetős kialakítással lehet létesíteni, oly módon, hogy megállapodás alapján a zöldtetőn közcélra átadott játszótér is kialakításra kerüljön.”

Újszerű ez a rendelet annyiban, hogy előírja a zöldtető létesítését. Más önkormányzatoknál is napirenden van a zöldtetők ösztönzésének kérdése, viszont ezek nem alkalmaznak zöldtető létesítésére kötelezettséget. Gödöllő Város Helyi Építési Szabályzata szerint pl. az “Intenzív telepítésű zöldtető megvalósítása esetén az előírt csapadékvíz-tározó kapacitás számításához figyelembe vett telekrészből az intenzív telepítésű zöldtető alapterületét le lehet vonni.”

Hazánkban az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) zöldfelület-beszámításra vonatkozó előírásai ösztönözhetik valamelyest a zöldtetők terjedését. Az OTÉK szerint az extenzív zöldtetők felületének tíz százaléka is beszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe.

Megoldás típusa(i):

Technológiai jellegű megoldás

Tanulságok

A zöldtetők számos okból hasznos megoldások klímaalkalmazkodásra. A zöldtetők által megfogott vízmennyiség a természetes vízkörforgásba kerül, és nem terheli a városi csatornahálózatot. Fontos szerepük lehet a biodiverzitás megőrzésében is.

A zöldtetők létrehozása jelenleg még erősen függ attól, hogy a kormányzat támogatja-e, léteznek-e a vonatkozó jogszabályok, és mennyire tudatos a társadalom. Számos országban működnek jó példák a magán- és középületek zöldtető kialakításának ösztönzésére, ahol adócsökkentés, beruházás-támogatás révén segítik a kezdeti befektetéseket. Ez azért lényeges, mert a zöldtetők építése drágább, mint hagyományos tetőké, és szükséges a folyamatos karbantartás, amely szintén költségeket generál.

A XII. kerület a rendeleten túlmenően egyelőre nem hozott létre ösztönzési rendszert és nincs lakossági szemléletformálás sem. (A szemléletformálás a ZEOSZ egyesület online felületén és programjain keresztül történik.) Sem a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Településfejlesztési Koncepciója 2015-2030, sem pedig a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 nem foglalkozik a zöldtetők kérdéskörével. A kerület tervezési útmutatók kidolgozásával, előírásokkal segítheti a zöldtetők létesítését.

Fontos, hogy a várostervezés tudatosan integrálja a zöldtetőket. A kerületi szabályozásoknak ideális esetben egy általános – de egyéb városfejlesztési koncepciókba integrált – budapesti zöldtető-szabályozás adná meg a kereteit.