Korábbi kérdések és válaszok
Ezt a felületet a beküldött kérdések alapján folyamatosan frissítjük.
Azok a témák jelennek meg itt, amelyekhez már van(nak) korábbi kérdések és válaszok, ezeket a témákra kattintva tekintheti meg.
Amennyiben nem találja meg a szükséges információt, kérjük a Kérdezze Szakértőnket oldalon tegye fel kérdését.
A tengervíz hígulása miatt már lelassult a Golf-áramlat és teljesen le is állhat, illetve átrendeződik az óceánok vízkörzése. Mennyire valószínű az a forgatókönyv, hogy ez akár egy átmeneti lehülést, mini-jégkorszakot is okozhat az északi féltekén?
Az éghajlatváltozás jövőjének kulcsa valóban az óceánok vízkörzésében rejlik, ugyanis az óceánok több nagyságrenddel nagyobb energiamennyiséget tárolnak és mozgatnak, mint a légkör. A tengeráramlatok, vagy az óceáni vízkörzés megváltozása egészen biztosan óriási változásokat okozhat az eddig megszokott éghajlati rendszerben. A Golf-áramlat, illetve az Észak-atlanti áramlat köztudottan óriási szerepet játszik Európa időjárásának alakulásában, ennek változása biztosan hatással lesz kontinensünk időjárására, éghajlatára. A globális éghajlati modellek – amelyek leírják az óceánok vízkörzését is – egyelőre nem mutatják az Észak-atlanti áramlat leállását, ugyanakkor a további gyengülését több forgatókönyvben is valószínűsítik. Ennek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy az áramlat gyengülése miatt kieső hőmennyiséget felülmúlja majd a globális melegedés, így lehűlésre – mini jégkorszakra – nem kell számítani, legfeljebb a melegedés üteme lesz Európa egyes térségeiben mérsékeltebb a világátlagnál. Ezzel együtt az egész óceáni szállítószalag Achilles-sarka a Norvég- és a Barents-tengeren elterülő süllyedési zóna, amelyet a víz hőmérsékletének és sótartalmának rendkívül érzékeny egyensúlya mozgat, így nem csak az óceánológiai, hanem az éghajlati kutatásoknak is kiemelt területe. Nagyon sok minden még tisztázásra vár a működésével kapcsolatban.
Pályázni szeretnénk egy klímavédelmi témakörrel a népfőiskolánk nevében, mivel úgy gondoljuk, hogy ez fontos és aktuális probléma (egyre inkább)! Kérdésem lényege, hogy a Zöld Forrás most (2016.04.) megjelent pályázatánál ilyen programmal lehet-e pályázni? Ha nem, akkor hol lehetne?
Bár a Zöld Forrás pályázati kiirásában az éghajlatváltozás nem szerepel kifejezetten, a klimaváltozás környzeti kárait hangsúlyozva ez a téma is megközelíthető (fajok kipusztulása, bioszférák leromlása stb.). Tehát a célokhoz való kapcsolódást megfelelően kidolgozva lehetséges a pályázás adaptációs témával is. A többi pályázatnál is hasonló a helyzet: ha nincs is kifejezetten klimaadaptációs célú pályázat, a téma könnyen beépíthető a környezetvédelmi támogatási célú konstrukciókba. A nonprofitok pályázatai itt vannak. Érdekes lehet pl. ez: KEHOP-5.4.1 - Szemléletformálási programok
A Klímaválasz tréningen szó volt arról, hogy az önkormányzat anélkül is tud irányítani klímavédelmi folyamatokat, hogy a saját forrásaira kellene támaszkodnia, ilyenek például zöldfelületi előírások, kötelező fásítás, csapadékvíz helyben tartása. Ezek konkretizálva hogy nézhetnek ki? A tapasztalatok alapján milyen típusú klímavédelem érdekében tett szabályozási szigorítások a legkönnyebben elfogadhatóak a lakossággal, s melyek azok, amelyeket nehezebben tud az önkormányzat érvényesíteni, mert komolyabb ellenállásba ütköznek valamilyen oknál fogva? Ez azért is érdekes lehet, mert egy politikailag gyengébb városvezető esetleg igyekszik kerülni a népszerűtlen, de mégis szükségszerű lépéseket, hiszen ha a lakosság például vidéken még nem annyira tudatos/nyitott a klímavédelemre, akkor csak azt látják, hogy nekik sokkal több kiadással, szenvedéssel jár az új szabályoknak megfelelni. Helyi szinten milyen további szabályozási lehetőségei vannak még taxatíve egy önkormányzatnak, ha a környezetvédelmi, klímabarát szempontokra nagyobb hangsúlyt szeretne az önkormányzat fektetni?
A klimaadaptáció, vagy alkalmazkodás egyáltalán nem jelenik meg a magyar jogszabályokban, így nem lehet taxativ felsorolást adni a lehetőségekről. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet elég jól összefoglalja (igaz nem adaptációs alapon), hogy milyen természeti mutatókat kell vizsgálni. Az, hogy mit lehet helyben elfogadtatni, sokban függ a helyi teherbíróképességtől, a tapasztalt problémáktol és veszélyektől, a település gazdasági profiljától stb., viszont megfelelő kommunikációval lehet ezt a folyamatot segíteni is. Érdemes az új terveknél/projekteknél elkezdeni a klímavédelmi szempontok alkalmazását, így a népszerűtlenség veszélye kevésbé fenyeget. Magyarországon kevés igazán jó előkép van, még az elején járunk a folyamatnak. Például a Budapest XIII. kerület klímastratégiája itt olvasható, de a stratégiák végrehajtásáról nincs információnk. Természetesen kötelező fásítási stb. programok régóta léteznek, de nem a klímaváltozásrta hivatkozva. Kérdés, hogy ettől könnyebb, vagy nehezebb az intézkedés elfogadtatása. Még ajánlom ezt az előadást a témában (különösen a második felét).
Egyre több helyen látható, hogy nagyvárosi környezetben, forgalmasabb helyeken a fák körüli burkolatlan területet műgyantaszerű anyaggal töltik ki (ilyennel). A cikk szerint átereszti a vizet, ugyanakkor stabil, nem szóródik szét, nem megy alá a kosz, mint a fémrácsnál, védi a fa gyökerét. De kérdéses, hogy valójában mennyire lehet vízáteresztő ez az anyag, tényleg elég vizet kap-e ezen keresztül a fa gyökere, illetve meddig tartja meg az említett jó tulajdonságait. Igényel-e speciális gondozást, kezelést, tisztítást, felülvizsgálatot a burkolóanyag? Van-e bármilyen jó vagy rossz tapasztalat, hosszabb idősoros vizsgálat vele kapcsolatban?
A kételyek jogosak. Alapvetően a műgyantás keverékkel stabilizált szórt burkolatok ténylegesen vízáteresztőek, légáteresztőek, teherbíróak, könnyen takaríthatóak. Az veszély lehet, hogy a városokban jellemző kis frakciójú szálló por az esővel bemosódhat, cementálódhat, a a finom pórusokat eltömítheti, így gátolva a gyökérzóna vízfelvételét és légzését. Ezek a megoldások számos országban széles körben és nagy arányban alkalmazottak, ez bizonyítja a műszaki megoldásban rejlő lehetőségeket. Szerintem alapvetpően külön kell választani a meglévő, koros faállomány fatányérjának átalakítását és a fiatal telepítések esetén alkalmazott műgyantás fahely kialakítást. Idős fa esetén ez túl nagy változást hozhat, hiszen alapvetően megváltoztatja a fahely körülményeit. Az idősebb fák nehezebben alkalmazkodnak az ilyesfajta változásokhoz, ezért veszélyeztetheti a fa egészségi állapotát, élettartamát. Idős fák esetében jók a tapasztalatok a műgyantával stabilizált szórt burkolatokkal (pl. Stabilizer, Mixtura kft). De ez nem hozza a szilárd burkolat hatást, alapvetően szórt burkolat karaktere van, bár könnyebben fenntartható, javítható. A friss telepítések esetében más a helyzet, hiszen ezek a fák alapvetően igy megépített fahelyre kerülnek. Az új telepítéseknél sok esetben kiegészítő gyökérzónás öntözést is találunk. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a fa számára a legideálisabb a fa törzse felé lejtő, legalább 1 m2 alapterületű, rendszeresen kapált fahely. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb városi fa fahelyét kelljen ilyen urbanizált módon átalakítani, fejleszteni. Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában idős fák esetében a műgyantával stabilizált szórt burkolatokat választják ilyen setben, nem az "aszfalt szilárdságú", szilárd burkolt hatású verziót. Nagyon idős, úgyneveztt veterán fák esetében, ha szükséges a szilárd burkolatú fahely kialakítás, akkor egyre inkább emelt szintű, jó vízáteresztő (pl. lyuggatott fém vagy fa) dekkeket alakítanak ki a fahely körül, hogy ne okozannak nagy bolygatást. Döntéshozatal előtt javaslom megnézni a termékek hazai (Szeged-Dugonics tér, Budapest-Kossuth tér, Pécs-történelmi belváros néhány tere), esetleg külföldi referenciáit. Érdemes mérlegelni, és csak a nagyon nagy forgalmat bonyolító területeken, fiatal fák esetében alkalmazni a szilárd megoldásokat.
Belvárosi "gangos" bérházak belső, szilárd burkolatú udvarában zöldfelület kialakítását szeretnénk ösztönözni, és ehhez ajánlásokat (pl. telepítendő fajok) megfogalmazni.
A választandó fajták esetében mindig több szempontot érdemes mérlegelni: mennyire van nagy árnyék, mekkora a légmozgás, mekkora vastagságú az ültető közeg, magas ágyásokban gondolkoznak vagy inkább virágládákban, milyen térhatást szeretnének elérni, mire használják majd a zöldített udvart, vannak-e a növényekhez értő lakók, ki fogja majd gondozni azokat stb. Alapvetően strapabíró, árnyéktűrő, gondozást nem igazán igénylő növényekben érdemes gondolkozni. Javaslom olyan szakértő igénybevételelét, aki a közösségben és a helyszínben rejlő lehetőségeket is fel tudja térképezni. Javasolom követni a Belső Kertek Csoport és a MOL Zöldövezet program Facebook oldalát, ahol hasonló udvarok zöldítésének elehetőségeit tárgyalják. Mindkét FB csoport szokott rendezvényeket tartani, amelyekre érdemes ellátogatni!
Milyen fa-, és növényfajtákat ajánlanak (pl.: őshonos vagy nem őshonos fajtákat) telepítésre, jelentős mértékben szilárd burkolatú belvárosi kerületekben ha fasor, zöldsáv telepítésére, kialakítására kerülne sor? Jelentősen beépített, szilárd burkolattal fedett fővárosi belvárosi kerületekben ( 8,9,5,6,7, kerületek stb.) ahol jellemző a városi hőszigethatás, de a viharkárok is. Melyek az ajánlható, szárazságtűrő fajok, amelyeket érdemes telepíteni utcába, közterületre fasor, zöldsáv gyanánt?
Első körben javaslom tanulmányozni a MABOSZ és más szakmai szervezetek által közzétett Közterületi Sorfák Jegyzékét (2014), amelyet ezen a linken érhet el. Ez a lista egy ajánlás a leginkább várostűrő fafajokról, amelyben a hazai fajták külön jelet kaptak. A Budapesten jól szereplő nemzettségek a hársak, a kőrisek, juharok, de vannak várostűrő szilek és díszgyümölcsfák is. Amit semmiképpen nem javasolok és a 346/2009. (XII. 30.) kormányrendelet is tartalmaz, az az idegenhonos és inváziós fajok (lásd a jogszabály vagy itt) egyedeinek telepítése. Nehéz lenne a konkrét hely vagy helyek ismerete nélkül fajtákat ajánlani. A fajtaválasztást a termőhelyi adottságok, az utca vagy köztér méretei, funkciója, tájolása, a csatlakozó beépítés jellege, építménymagasságok, a közterület városklimatológiai szerepe, a várható fenntartás technológiája, a fahely várható kialakítása, a településrész fásítási hagyományai, az elérni kívánt karakter, a látvány mind befolyásolja. Ezért javaslom, hogy a közterületek fásításának tervezését, kivitelezését, és majd a fenntartását miden esetben bízza szakemberre, mert ezek mindegyike szakfeladat, ami csak hozzáértéssel és körültekintően látható el. A belvárosi Ötpacsirta utca vagy a Revicky Gyula utca fásítása is gondoskodó és hozzáértő tervező-kivitelező-fenntartó munka eredménye.
Kis településünkön a temető felújítását végezzük. Már korábban felmerült, hogy a nyári temetések során nincsen árnyékot adó fa, ezért néhány fát szeretnénk elültetni. Konkrétan milyen fajtát javasol?
A megfelelő fafaj választását mindig a termőhelyi adottságok (talaj, vízháztartás, kitettség, benapozottság, széljárás stb.), a várható fenntartás intenzitása és a település faültetési hagyományai határozzák meg. Más fát lehet ültetni savas vagy meszes, laza vagy kötött talajon, más tűri a fagyzugot, más érzékenyebb a széltörésre stb. Fontos az is, mennyi hely áll rendelkezésre. Ami univerzálisan megfelelhet, azok a hársak, kőrisek, juharok különböző fajtái. A hárs Magyarországon tipikus templomkerti-temetőkerti fa, ezért azt javasolnám. Javasolnám a faiskolai anyag megválasztását, az ültetési helyek kijelölését és az ültetést szakemberre bízni!
És ha igen, milyen körülmények közt (pl. városi környezetben, parkokba vagy ültetvényként)?
Az Oxyfa (csodafa, energiafa stb.) gyorsabban nő, mint más fák, nagyobb vegetatív szerveket (levélzet) fejleszt stb. De a gyors növekedésnek ára van: lazább szövetek, ami általában az "állékonyságot", télállóságot rontja. Azt hirdetik, hogy ezek télálló klónok, de hazai tudományos eredmények még nem ismertek. Óvatosságra intenék mindenkit, mert ha gyorsan nő, akkor széltörésre is érzékenyebb lehet, ezen túl a talajból a tápanyag és vízfelvétele is intenzívebb! Kérdés, hogy mit nyerünk azzal, hogy egy agresszív növekedésű, de rövid élettartamú fát ültetünk, amit hamarabb le kell majd cserélni! Közterülete nagy mennyiségben egyelőre nem javaslom az ültetését, mert hazai tapasztalatok még nincsenek. Hasonlóan gyors növekedésű fákat (pl. nyárak) közterületekre nem szoktuk javasolni, mert hamar (30 év) le kell őket cserélni, mert elöregszenek és balesetveszélyessé válnak!
A település Helyi Építési Szabályzatába be lehet építeni alapelvként, hogy a szilárd burkolatok építésénél a vízáteresztő burkolatokat kell előnyben részesíteni. A HÉSZ-be részletesen lehet szabályozni a közterületen és a magánterületen a vízáteresztő burkolatok felhasználását. A HÉSZ-en kívül olyan esetekben, ahol a helyi építési hatóság véleményező vagy engedélyező, a véleményben és az engedélyben is ki lehet térni a vízáteresztő burkolatok alkalmazásának javaslatára, indokolt esetben kötelezésére.
Amennyiben a városrészben bővíteni szeretnénk a légszennyezettség mérési eszközök számát, milyen módon érdemes eljárni egy önkormányzatnak, hogy az szakszerű legyen? Elég az OLM-hez fordulni? Pl. Budapest belső kerületeiben csak néhány légyszennyezettséget mérő eszköz található, így pl.: 8. kerületben 1 db egy relatíve kevésbé szennyezett, "eldugottabb" környéken. Amennyiben az önkormányzat saját forrásból bővíteni szeretné ezek számát, pl. Nagykörút, Hungária gyűrű és forgalmasabb csomópontokon szeretne mérési pontokat telepíteni annak érdekében, hogy reális, valódi és nem torzított mérési adatokat kapjon, milyen módon érdemes beszereznie, telepítenie hogy a legszakszerűbb módon járjon el? Érdemes-e máshoz fordulni, mint az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózathoz (OLM)?
Amennyiben igény van a légszennyezettség mérések bővítésére, véleményem szerint célszerű az OLM-hez fordulni. Legutóbbi ismereteim szerint a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat főként az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el, így velük lenne célszerű felvenni a kapcsolatot több ok miatt is. Az egyik ok az az, hogy egy új mérési hely kialakítása egy összetett és költséges feladat. Fontos, hogy a mérés összevethető legyen a már rendelkezésre álló mérésekkel, és a rendszer kialakítása a nemzetközi és hazai szabványoknak megfeleljen. A költségességnek csak egyik oldala a műszerpark ára, egy ilyen rendszer fenntartása és folyamatos üzemeltetése egy szakmailag és technikailag felkészült szakembergárdával érhető el. Ez utóbbinak kialakítása az önkormányzat keretein belül jelentős teher és részben felesleges is, hiszen az OMSZ megfelelő osztályain ez már rendelkezésre áll. Azért annyira optimista nem lennénk, hogy a mérőállomás hálózat bővítéséhez elegendő az illetékeseknél ennek az igénylése. Azonban azt elképzelhetőnek tartom, hogy pályázati vagy egyéb pénzügyi forrás közös bevonásával lehetséges a hálózat bővítése.
Milyen körülmények szükségesek intenzív zöld tető kialakításához? Milyen növényfajok javasolhatók egy kevés gondozást igénylő, de mikroklimatikus szempontból érezhető hatású zöld tetőhöz?
Egy intenzív zöldtető kialakításához minimum 40 cm ültetőközeg (speciális intenzív, több komponensű ültetőközeg), a jól megépített rétegrend (vízszigetelő réteg, védőtextília, drénréteg, szűrőfátyol) és a benapozottságnak megfelelően megválasztott növények szükségesek. Érdemes olyan növényeket választani, melyek nem igényelnek speciális gondozást, tehát egy átlagos, napos kerti környezetben, kevés öntözéssel is jól érzik magukat. Ilyenek pl. a cipruska (Santolina chamaecyparissus), levendula (Lavandula angustifolia), borbolya (Berberis thunbergii), kékszakáll (Caryopteris incana), madárbirs (Cotoneaster horizontalis), fagyal (Ligustrum vulgare), pálmaliliom (Yucca filamentosa), pompás varjúháj (Sedum spectabile), különböző fűszernövények (zsálya, oregánó, kakukkfű). Nagyon fontos figyelembe venni az épület statikai adottságait, mivel a zöldtetőként a tetőre ráterhelt súly elérheti az 600-800 kg / m2-t. Bár a növények nem igényelnek napi szintű fenntartást, azért havonta legalább 1x érdemes foglalkozni velük (öntözni, visszavágni, stb) hogy minél tovább megőrizzék egészséges állapotukat. A nyári nagy forróságban heti 2-3x öntözni kell a növényeket (gondoskodni kell a tető megközelíthetőségéről).
Mik azok az intézkedések, lépések, konkrét lehetőségek, amik az ár-érték arányban a legkifizetődőbbek, s akár ingyen (olcsón) is kivitelezhetőek? A zöld témakörben leggyakrabban pénzhiányra hivatkozva buknak el a javaslatok (ez részben érthető, hiszen egy politikusnak pl. a szociális és egyéb támogatások juttatásától jobban nő a népszerűsége, mint egy zöldberuházástól), talán az ingyenes lehetőségekkel több sikerrel járhatunk.
A klímavédelmi terület a településtervezés eszközeivel már rövid - középtávon is befolyásolható. Alapvető elvárás, hogy az Önkormányzat kellően határozott legyen ezekben a kérdésekben, ezért érdemes már a Településfejlesztési koncepcióban (TFK), Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) lefektetni a legfontosabb elveket, ezek célrendszerét a klímavédelmi szempontok figyelembevételével javasolt kialakítani. Szintén fontos lenne, ha az önkormányzatok rendelkeznének klímavédelmi stratégiával, mely célzottan, a kérdésre összpontosítva tud irányokat kijelölni. Az elhatározások és a klímavédelmi szempontok így a rendezési típusú tervekbe már kellő legitimációval kerülhetnek be (pl. új területbevonások, zöldmezős fejlesztések helyett városrehabilitációs beavatkozások). A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) az önkormányzatok számára kiemelt eszköz tud lenni a település „zöldítésére”. Az egyes előírásokkal (épület tájolás, burkolt felületek kialakítása, zöldfelületi előírások, kötelező fásítás, csapadékvíz helyben tartása, stb.) az önkormányzat anélkül tudja irányítani a folyamatokat, hogy a saját forrásaira kellene támaszkodnia. A beruházási típusú fejlesztéseknél érdemes a lakosság számára is nyilvánvalóvá tenni, hogy a beavatkozás milyen előnyökkel jár. A lakosság aktív bevonásával a „zöld akciók” támogatottsága is nőhet, ha a lakosok magukénak érzik a beruházást (pl. közösségi tervezés, közösségi megvalósítás). Értelemszerűen olyan helyen érdemes kezdeni, ahol minél több ember megismerheti a projekt céljait, tudatosítva, hogy ez egy folyamat kezdete, melyet kellő támogatottság mellet ki lehet terjeszteni más területekre is.
A helyi önkormányzatok milyen hatékony kommunikációs és egyéb eszközökkel rendelkeznek, amelyekkel eredményesen tudunk hatni a lakosságra, illetve el tudjuk érni, hogy magukénak érezzék a témát? A bölcsődétől a gimnáziumokig hogyan és mi módon tudjuk bevinni a zöld témák oktatását, a tudatosságra nevelést? Önkormányzati szinten milyen csatornák, eszközök, módszerek a leghatékonyabbak a klímavédelem fontosságának hangsúlyozására és a cselekvésre buzdításban?
Településenként nagyon eltérő lehet, hogy mely kommunikációs csatornák (pl. helyi újság, önkormányzati web/FB oldal, városi rendezvények, helyi TV/rádió stb.) állnak rendelkezésre, melyek működnek hatékonyan, esetleg melyek építhetők ki újonnan. Ezért helyi szintű helyzetelemzést szükséges készíteni a meglévő kommunikációs csatornák értékelésére. Érdemes lehet felkarolni a helyi civil kezdeményezéseket, kommunikációs felületet biztosítani számukra, így a témát "napirenden tartani".
A klímavédelem és az alkalmazkodás témáját az oktatási intézményekbe úgy érdemes bevinni, hogy nem szűkítjük a biológia/környezetismeret szakterületekre. Helyet kaphat akár nyelv, fizika, erkölcstan, matematika, életvitel, társadalomismert, stb. órákon. Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy ez a jelenség az egész életünkre hatással van. Erre a pedagógusok fel tudnak készülni például innen. Sajnos itt sem lehet általánosítani: az életkori sajátosságok nagymértékben meghatározzák a kommunikáció lehetőségeit és formáit, pl. óvodásoknál játékok, kreatív foglalozások érnek el jó hatást, míg középiskolákban inkább a projekt munkák és az info-kommunikációs eszközök bevonása segít egy-egy téma feldolgozásában. Kulcsfontosságú itt a pedagógusok felkészítése és elköteleződése az adott téma iránt (pl. éghajlatvédelem témában óvoda-pedagógusok számára 1 napos felkészítő nap megtartásához az Energiaklub rendelkezik kidolgozott tematikával, érdeklődni Lohász Cecíliánál lehet a lohasz@energiaklub.hu címen).