- hu
- en
Zöldfelületek arányára vonatkozó szabályozás
Berlin, Németország
A probléma
Berlin mérsékelt éghajlatú város, amely jelentős hősziget-hatása miatt négy fokkal magasabb átlaghőmérsékletű, mint a várost körülvevő vidék. Annak ellenére, hogy sok a bizonytalanság a klímaváltozás városra gyakorolt hatásával kapcsolatban, az előrejelzések sok mindenben egyetértenek. A hőmérséklet emelkedni fog, az extrém időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, erős esőzések vagy jégverések egyre gyakoribbá válnak, a légszennyezettség nőni fog, és vízhiány fog fellépni. Ez utóbbi annak ellenére jelentkezni fog, hogy a város jelentős édesvíz-forrással rendelkezik; a hosszabb, szárazabb, csapadékmentes időszakok, a növekvő vízhasználat, valamint az édesvizet szolgáltató folyó felsőbb szakaszának elterelése miatt.
A klíma változása várhatóan negatívan fog hatni Berlin lakóira: a sűrűn beépített belvárosban, az intenzíven használt területeken található ökoszisztémák jóval kevésbé tudják különböző szolgáltatásaikat nyújtani. A talajfelszín beépítése miatt nem jut elegendő víz a talajba, a csapadék gyorsan tovább folyik az áthatolhatatlan burkolat miatt a csatornázási rendszerbe. Továbbá a levegő páratartalma csökken, a hőmérséklet nő. A biológiai sokféleség csökken a nem elegendő zöldfelület miatt.
Probléma típusa(i):
Épített környezet
Zöld felületek, természetes élővilág
A megoldás
Berlin tájképi programja olyan célokat és eszközöket tartalmaz, amely magas színvonalú városi fejlesztést tesz lehetővé, úgy, hogy megőrzi az élőhelyeket, a tájkép jellegét, és ezzel egy időben kikapcsolódási helyszínt biztosít.
Berlin belvárosában új építkezések esetén az ún. Biotóp Terület Faktor (Biotope Area Factor - BAF) előírását veszik figyelembe. A BAF azt köti ki, hogy a beépített területek egy megadott hányada zöld felületű maradjon. A BAF alkalmazása különböző környezetminőségi javulást hoz: a város mikroklímája és a levegő tisztasága javul, a hősziget-hatás mérséklődik, mely kevesebb hőségnapot eredményez. A több zöldfelület révén a csapadék könnyebben a talajba jut, így kisebb eséllyel alakulnak ki villámárvizek, javulnak a talajfunkciók és a talaj vízkörforgása. A növény- és állatvilág gyarapszik, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások javulásával jár. A környezett élhetőbbé, kellemesebbé válik. A BAF-koncepció tehát jelentős szerepet játszik a klímaadaptációban.
A BAF-koncepció fejlesztőknek, építészeknek és tervezőknek egyaránt egyértelmű útmutatást nyújt arról, pontosan mekkora területet kell növényzettel bevonni, vagy más zöldítő megoldást alkalmazni. Előnye, hogy rugalmas a helyszíni megvalósítást illetően: a tervező döntheti el, hogy milyen zöld megoldást alkalmaz, és hogy pontosan hol éri el az előírt zöldfelület-arányt a beépítendő területen belül.
A BAF-projektet 1994-ben kezdték el, a megvalósítást több mint 50 évre becsülik.
A projektet az önkormányzat koordinálja. A nyilvános konzultációkon azonban a helyi lakosok, állami szervek és környezetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Emellett számos szakértő járult hozzá a BAF-koncepció kidolgozásához. A szakértők együtt határozták meg az egyes területtípusok bezöldítésének arányát az épületek elrendezése alapján.
Finanszírozás típusa(i):
Önkormányzati forrás
Tanulságok
Egy-egy helyes irányba mutató intézkedés további hozzáadott értékkel bírhat. A berlini eset nem közvetlenül a klímaadaptáció miatt valósult meg, hanem más szakpolitikák céljainak elérése érdekében. A BAF módszer gyakorlatba ültetetése első sorban a levegőminőség javítását célozza, azonban megvalósulása közvetetten hozzájárult a klímaadaptációhoz.
A kezdeményezés sikerességének egyik kulcsa a kötelező érvényű kivitelezés. Berlinben a BAF-ot környezeti tervezési paraméterként használják az ún. tájképi tervek által lefedett területeken, amelyek jogilag kötelező érvényűek, s amelyek tájhasználatát az ún. „Handbuch der Berliner” szabályozza. A tájképi terveken kívül eső területeken a BAF önkéntes alapon alkalmazható.
A BAF projekt megvalósításában elhivatott, különböző hátterű szakemberek és döntéshozók vesznek részt. A kezdeményezés során fontos volt a különböző területek (területrendező és területhasználat-tervező) szakértőinek közös munkája. Emellett az elhivatott városvezetés is fontos szerepet töltött be a projekt sikerességében, különböző részlegei együtt dolgoztak a fejlesztéseken.
A kezdeményezés eredményei könnyen tovább gyűrűzhetnek. A légszennyezettség és a városi hősziget problémája számos nagyvárosban tapasztalható. Így a Berlinben megvalósult kezdeményezés könnyen gyakorlatba ültethető a hasonló környezeti kihívásokkal szembenéző településeken.
Az esetleírást készítette: ESSRG (www.essrg.hu)
Kapcsolat
Név:
Ingrid Cloos-Baier, Senatsverwaltung für Stadtentwicklung und Umwelt Stadt- und Freiraumplanunt
További információ
- Kazmierczak, A. and Carter, J. (2010) Adaptation to climate change using green and blue infrastructure. A database of case studies.
- Senate Department for Urban Development and the Environment
- Berlin: The Biotope Area Factor
- Senate Department for Urban Development and the Environment honlapja