AngyalZÖLD Stratégia - A XIII. kerületi Önkormányzat zöldhálózat-fejlesztési programterve, Budapest

Budapest

A probléma

A klímaváltozás hatására Budapest XIII. kerületében, Angyalföldön a jövőben várhatóan növekszik az árvízi kockázat a Duna-part közelében, illetve fokozódik a városi hősziget-hatás is. Ezért felértékelődik a zöld felületek, valamint a természetbarát árvízvédelmi rendszerek szerepe és jelentősége.

Probléma típusa(i):

Épített környezet

Zöld felületek, természetes élővilág

A megoldás

Az AngyalZÖLD program keretében az önkormányzat az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakosok életminőségét javító, a közösség igényeihez folyamatosan alkalmazkodó közterületi és zöldhálózati rendszer kialakítását és működtetését tűzte ki célul. A program 2015-től 2019-ig tart.

A fejlesztések elsősorban a kerület forrásaira támaszkodnak, amelyeket a későbbiekben kiegészíthetnek egyéb források is, pl. fővárosi és állami közterület-fejlesztési programok, a fellendülő ingatlanfejlesztések.

A kerület vezetése a közterületeket az ökotudatos, ún. Green City elveknek megfelelően fejleszti, amelynek többek között részét képezi az energiatudatos tervezés és működtetés (pl. megújuló energiaforrások használata), a vízkörforgás javítása (öntözés, víztározás, vízáteresztő burkolatok arányának növelése), a talajerő utánpótlása (komposztálás) is.

Az Önkormányzat a programok kidolgozása és megvalósítása során partnerségre törekszik civil szervezetekkel, helyi cégekkel, más önkormányzatokkal, közterületi szolgáltatókkal és a lakossággal.

Az integrált szemléletű közterületi fejlesztések eredményeként az ágazati szempontokat egyesítő, holisztikus szemléletben kerül sor a közút-, parkolási- és zöldhálózat üzemeltetésére és fejlesztésére. A tervek szerint a kerület észak-déli tengelyét megújult Duna-parti sétányok és zöldterületek alkotják majd. Összekötő elemekkel és közterületi átalakításokkal hozzák közelebb a Duna-partot, a Dunát és szigeteit a lakosság számára.

Kelet-nyugati irányban a Rákos-patakot övező parkok, játszóterek, tanösvények alkotta zöldfelületi-folyosó válik a főváros és az agglomeráció közötti fontos ökológiai és rekreációs tengellyé. Mindezek a biodiverzitást is növelik.

A városi jelentőségű nagyobb parkokat, és a kerületi alközpontokat csillapított forgalmú, zöldfelületi elemekkel és kerékpáros infrastruktúrával ellátott zöldsétányok kötnék össze, amely hozzájárul a kerékpáros és gyalogos forgalom fellendüléséhez.

A tervek szerint a legsűrűbben beépített területeken is fasorok létesülnek a közterületeken, és tanösvényeket alakítanak ki.

A fejlesztések során a kerület nagymértékben támaszkodik a lakossági véleményekre: a partnerség kiterjed a civil és lakossági részvételre a tervezés és a fenntartás terén egyaránt.

A program összköltsége 15 milliárd forint, míg az üzemeltetésből származó bevétel a tervek szerint 11 milliárd forintra rúgna. A kerületi közterületi beruházások saját forrásból, hitelfelvétel nélkül, a kerületi forrásgazdálkodás eredményeként valósulnak meg. A kerület a közterület-fejlesztés céljára lehívható EU-s, állami, fővárosi támogatásokat is próbál megszerezni a további fejlesztésekre.

Megoldás típusa(i):

Ökológiai jellegű megoldás

Pénzügyi/menedzsment jellegű megoldás

Finanszírozás típusa(i):

Önkormányzati forrás

Tanulságok

A klíma- és az ökotudatos fejlesztések előnyösen hatnak a kerületre és annak lakosaira. Az újszerű szempontok az épített környezet minősége, a közterületek fenntarthatósága, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás mellett egészségügyi szempontból is pozitív hatással járnak.

A zöld infrastruktúra különböző elemeinek egymáshoz kapcsolása hozzáadott értékkel bír. A hálózattá szervezett kerületi közparkok, közkertek, lakóterületi zöldterületek és városi terek pozitív klímaadaptációs hatással bírnak, és egyben fontos élőhelyek.