Kockázatkerülő klímaadaptációs stratégia

A térség Klímaadaptációs Tervének kidolgozását a Helsinki Régió Környezetvédelmi Szolgáltató Hatósága koordinálta. Részt vett a tervezésben több helyi, és országos szintű szervezet, így a Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, a Finn Helyi és Regionális Hatóságok Szövetsége és a Helsinki Helyi Közlekedési Hatóság.

A Klímaadaptációs Terv elkészítéséhez különböző részvételi kutatási módszereket is alkalmaztak a lakosság bevonása érdekében: 2009-ben szakértői interjúkat készítettek, majd 2010-ben elkészült egy háttértanulmány. Ez bemutatta a helyi klíma és a tengerszint alakulására vonatkozó forgatókönyveket, és a klímaváltozás hatására kialakuló árvizek modellezését.

2012-ben megszületett a stratégiai terv második vázlata, amelyet lakossági fórumok formájában egyeztettek a helyiekkel. A Környezetvédelmi Hatóság azóta is folyamatosan monitorozza a régió alkalmazkodási folyamatait, és információt gyűjt a klímaváltozáshoz köthető szereplőktől és döntéshozóktól.

A stratégia céljai: 1) a klímaváltozás hatásainak felmérése a területen; 2) felkészülni a klímaváltozás hatásaira és az extrém időjárási eseményekre; 3) csökkenteni a terület érzékenységét az éghajlat változékonyságával és változásával kapcsolatban. A cél az, hogy a lakosság jólléte és a város funkcionális szerepe fenntartható legyen a megváltozott éghajlati körülmények között is. 

Az adaptációs intézkedések a következő területeket érintik:

• Területhasználat: az extrém időjárási jelenségek miatt nehéz megtervezni a területhasználat változásait. A tervezés során szükséges ügyelni az ökoszisztéma szolgáltatások hatékony használatára és a biodiverzitás megóvására. Kiemelt kérdés az ökológiai kapcsolatok és zöldövezeti hálózatok kialakítása.
• Szállítási és technikai infrastruktúra: a közlekedés és egyéb technikai hálózatok tervezése során a legnagyobb kockázatokra – az extrém időjárási eseményekre és tengerszint emelkedésére – kell felkészülni. Szükséges továbbá kidolgozni válaszlépéseket a tömegközlekedés és egyéb technikai hálózatok vészhelyzetei esetére.
• Épületek és helyi környezet: meghatározták a beépíthető területek tengerszint feletti magassá­gának minimumát a tengerszint-szcenáriók alapján, továbbá tanulmányozták és értékelték a városi területeket a csapadékkezelés és -elvezetés céljából.
• A víz- és hulladékkezelés tervezésekor az extrém időjárási jelenségeket, tengerszint-emelkedést és a klímaváltozás egyéb hatásait kell figyelembe venni. Fontos továbbá a vízgazdálkodás és a csatornahálózat megfelelőségének tanulmányozása.
• Mentőszolgálat és biztonság: a tervezésnél figyelembe kell venni extrém időjárási jelenségeket és a klímaváltozás egyéb hatásait, mint kockázati tényezőket. A mentőszolgálatokkal és az együttműködő szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás szükséges bármilyen kockázat felmerülése esetén.
• Társadalmi és egészségügyi szolgáltatások: intézményi és készenléti tervek elkészítése egészségügyi és szociális szolgáltatások teljesítésére extrém időjárási jelenségek, tengerszint-emelkedés és a klímaváltozás egyéb hatásainak fellépése esetére.
• Urban survival ("a város túlélése") projekt elkezdése, melynek célja, hogy felkészítse a lakosságot a szélsőséges időjárási eseményekre és a klímaváltozás hatásaira. Olyan eszközök kidolgozása, amely útmutatást ad az áram-, vagy vízellátás akadozása, hőhullámok, és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek esetére.
• Tájékoztatás, információnyújtás: együttműködések kialakítása klímakutatókkal, nemzetközi jó példák gyűjtése városi környezetben való klímaalkalmazkodásra, és ezek megosztása más városokkal, érintett csoportokkal. Részvétel regionális, nemzeti és nemzetközi szintű együttműködési hálózatokban, tapasztalatok és információcsere céljából. Klíma­adaptációs eszközök fejlesztése és használata városi tervezésnél, valamint a fejlesztések költségeinek becslése és pályázati források keresése.