- hu
- en
Kockázatkerülő klímaadaptációs stratégia
A probléma
Helsinki térsége 745 négyzetkilométert ölel fel, teljes lakossága hozzávetőlegesen egy millió fő, ami Finnország összlakosságának egynegyede.
A térségben gondot jelentenek a melegebb nyarak, a szokatlanul párás, csapadékos és enyhe telek egészségügyi hatásai, a nagy esőzések, az áradások és a tengerszint emelkedése, amely a tengerparton lakók házait fenyegeti.
A megoldás
A térség Klímaadaptációs Tervének kidolgozását a Helsinki Régió Környezetvédelmi Szolgáltató Hatósága koordinálta. Részt vett a tervezésben több helyi, és országos szintű szervezet, így a Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, a Finn Helyi és Regionális Hatóságok Szövetsége és a Helsinki Helyi Közlekedési Hatóság.
A Klímaadaptációs Terv elkészítéséhez különböző részvételi kutatási módszereket is alkalmaztak a lakosság bevonása érdekében: 2009-ben szakértői interjúkat készítettek, majd 2010-ben elkészült egy háttértanulmány. Ez bemutatta a helyi klíma és a tengerszint alakulására vonatkozó forgatókönyveket, és a klímaváltozás hatására kialakuló árvizek modellezését.
2012-ben megszületett a stratégiai terv második vázlata, amelyet lakossági fórumok formájában egyeztettek a helyiekkel. A Környezetvédelmi Hatóság azóta is folyamatosan monitorozza a régió alkalmazkodási folyamatait, és információt gyűjt a klímaváltozáshoz köthető szereplőktől és döntéshozóktól.
A stratégia céljai: 1) a klímaváltozás hatásainak felmérése a területen; 2) felkészülni a klímaváltozás hatásaira és az extrém időjárási eseményekre; 3) csökkenteni a terület érzékenységét az éghajlat változékonyságával és változásával kapcsolatban. A cél az, hogy a lakosság jólléte és a város funkcionális szerepe fenntartható legyen a megváltozott éghajlati körülmények között is.
Az adaptációs intézkedések a következő területeket érintik:
- Területhasználat: az extrém időjárási jelenségek miatt nehéz megtervezni a területhasználat változásait. A tervezés során szükséges ügyelni az ökoszisztéma szolgáltatások hatékony használatára és a biodiverzitás megóvására. Kiemelt kérdés az ökológiai kapcsolatok és zöldövezeti hálózatok kialakítása.
- Szállítási és technikai infrastruktúra: a közlekedés és egyéb technikai hálózatok tervezése során a legnagyobb kockázatokra – az extrém időjárási eseményekre és tengerszint emelkedésére – kell felkészülni. Szükséges továbbá kidolgozni válaszlépéseket a tömegközlekedés és egyéb technikai hálózatok vészhelyzetei esetére.
- Épületek és helyi környezet: meghatározták a beépíthető területek tengerszint feletti magasságának minimumát a tengerszint-szcenáriók alapján, továbbá tanulmányozták és értékelték a városi területeket a csapadékkezelés és -elvezetés céljából.
- A víz- és hulladékkezelés tervezésekor az extrém időjárási jelenségeket, tengerszint-emelkedést és a klímaváltozás egyéb hatásait kell figyelembe venni. Fontos továbbá a vízgazdálkodás és a csatornahálózat megfelelőségének tanulmányozása.
- Mentőszolgálat és biztonság: a tervezésnél figyelembe kell venni extrém időjárási jelenségeket és a klímaváltozás egyéb hatásait, mint kockázati tényezőket. A mentőszolgálatokkal és az együttműködő szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás szükséges bármilyen kockázat felmerülése esetén.
- Társadalmi és egészségügyi szolgáltatások: intézményi és készenléti tervek elkészítése egészségügyi és szociális szolgáltatások teljesítésére extrém időjárási jelenségek, tengerszint-emelkedés és a klímaváltozás egyéb hatásainak fellépése esetére.
- Urban survival ("a város túlélése") projekt elkezdése, melynek célja, hogy felkészítse a lakosságot a szélsőséges időjárási eseményekre és a klímaváltozás hatásaira. Olyan eszközök kidolgozása, amely útmutatást ad az áram-, vagy vízellátás akadozása, hőhullámok, és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek esetére.
- Tájékoztatás, információnyújtás: együttműködések kialakítása klímakutatókkal, nemzetközi jó példák gyűjtése városi környezetben való klímaalkalmazkodásra, és ezek megosztása más városokkal, érintett csoportokkal. Részvétel regionális, nemzeti és nemzetközi szintű együttműködési hálózatokban, tapasztalatok és információcsere céljából. Klímaadaptációs eszközök fejlesztése és használata városi tervezésnél, valamint a fejlesztések költségeinek becslése és pályázati források keresése.
Tanulságok
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégia egy új és igen bonyolult környezetvédelmi kérdés, melyre azért van szükség, hogy megelőzzük azt, hogy bizonytalan életfeltételek mellett kelljen élni. Ennek érdekében a tervezéshez és a döntéshozáshoz új információkra van szükség. Az esetlegesen adódó kockázatok kezeléséhez meg kell ismerni, hogy bizonyos események milyen következményekkel járhatnak, és hogy ezek kezelésére milyen gyakorlatok alkalmazhatóak. Fontos tudni, hogy mi a feladata az intézményi rendszereknek, a hatóságoknak és a lakosságnak.
Az adaptációs megoldás kivitelezéséhez mindenképpen szükség van egy környezetvédelmi koordinációs intézményre, mely kézben tartja a stratégiai terv elkészítését és a kivitelezési feladatokat is. Szükség van számos egyéb városi és szakértői szervezet együttműködésére, valamint a lakosság bevonására. A lakosság adaptációs gyakorlatához fontos egy városi túlélési terv kidolgozása is, amit háztartás vagy egyén szintjén alkalmazhatnak. Továbbá fontos pályázati forrás bevonása a költségek finanszírozására.
Az önkormányzatoknak nagy szerepe van egy szabályozási keret, útmutató létrehozásában, a folyamatok koordinálásában és források előteremtésében. Szükséges a folyamatokra való koncentrálás, hogy tudjuk, az adaptációs gyakorlatok során az egyes változások miként mennek végbe. Fontos, de nem elégséges a tudatos tervezés, hiszen a terveket át is kell ültetni a gyakorlatba, és bizonyos megszokott, már nem működő tapasztalatokat meg kell változtatni.
Helsinki klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája főleg az adaptációs gyakorlatot mutatja be. A város igen modern infrastruktúrával rendelkezik, ezért elengedhetetlen a gazdaság és a társadalom működéséhez, hogy zavartalan legyen a közlekedés, az áram- és vízszolgáltatás. A város számára fontos, hogy az esetlegesen fellépő zavarokra és kockázatokra fel legyen készülve, és azokat gyorsan hárítani tudja.
Az esetleírást készítette: ESSRG.
Kapcsolat
További információ
- Helsinki Klímaváltozás Adaptációs Stratégiai Terve
- Special Report on Managing the Risks of the Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation (SREX):
- A stratégiai terv háttér tanulmánya megtalálható (finnül) a HSY honlapján
- Helsinki Klímaadaptációs Stratégiája, 2012.
- Helsinki Klímaadaptációs Stratégiájáról készült előadás anyag az ECCA konferenciájára Hamburgba
- The LRAs on theirwayto Lisbon: the case of Helsinki Region, FI című előadás anyaga
- Adaptation to Climate Change in Helsinki című előadás anyaga a HENVI-szemináriumra
- Johannes Klein, Raine Ma¨ntysalo, Sirkku Juhola (2015): Legitimacy of urban climate change adaptation: a case in Helsinki, Regional Environmantal Change, Berlin, DOI 10.1007/s10113-015-0797-y