- hu
- en
Sűrűbb beépítés vagy vízelvezetés? - A területfejlesztés kihívásai
A probléma
Stavanger település Norvégia dél-nyugati részén, az Északi-tenger partján fekszik, jelentős mezőgazdasági területekkel bír.
A Jåttå Nord elnevezésű városrész területrendezési tervét 2014-ben fogadta el Stavanger önkormányzata. A terv jelentős mezőgazdasági területeket kívánt beépíteni, elsősorban lakóépületekkel. A megyei döntéshozók ellenezték a terület sűrűbb beépítését, a helyi lakosok számára azonban fontos kérdés a lakhatás megoldása.
A tervezett területhasználat-váltással jelentősen megnövekedne a burkolt felszín aránya, amely komoly kihívást jelentene a vízelvezető csatornarendszer számára: a Jåttå Nord fejlesztési terület ugyanis a környező mezőgazdasági területeknél kissé alacsonyabban fekszik, ezért intenzív esőzések esetén a csapadékvíz erre a területre zúdul. A meglévő szennyvízelvezető csatornarendszer az esővizet és a háztartási szennyvizet együtt vezeti el, így a hirtelen lezúduló esővizet nem képes elvezetni. A vízelvezetés megoldása ezért kulcsfontosságú a területrendezés szempontjából. A klímaváltozásra vonatkozó előrejelzések a jövőben még több csapadékkal számolnak.
A megoldás
2012-ben indultak meg a Jåttå Nord fejlesztési terület körüli munkálatok. Az önkormányzati testület úgy döntött, hogy a terület fejlesztése nem növelheti meg a meglévő csatornarendszer terhelését. A véglegesített fejlesztési terv több zöld területről is rendelkezett, amelyek azt célozták, hogy elvezessék az esővizet, és megakadályozzák, hogy a területet elárassza a környező mezőgazdasági területről érkező csapadékvíz. A javasolt infrastruktúrának egy föld alatti tároló és több futballpálya is részét képezi, amelyek áradások esetén eláraszthatóak és segítenek elnyelni a felesleges vízmennyiséget.
A terv arról rendelkezik, hogy elegendő mennyiségű zöldfelületet kell létesíteni a megfelelő vízelvezetés érdekében, és azt javasolja, hogy a közösségi szabadidős területeket (játszótereket, sportpályákat) is alkalmassá kell tenni a víz elvezetésére.
A Nordland Research Institute munkatársai részt vettek a tervezésben, és azt javasolták, hogy a település gondolja át a jelenleg hatályos szabványait, és a legrosszabb klíma-forgatókönyvből induljon ki. E szerint az 1960-1990-es évek szintjéhez viszonyítva akár 25 %-kal is növekedhet az őszi és a tavaszi csapadék mennyisége.
A javasolt intézkedések világos és többrétű haszonnal kecsegtetnek, kivitelezésük politikai ellenállásba ütköznek, hiszen szűkös a hely a lakóövezetek számára, és a helyi politikusok sűrűbb beépítésű övezetet szeretnének.
Tanulságok
A víz elvezetésére létesített zöld struktúrák tehermentesíteni tudják a meglévő csatornarendszert, és ezáltal mérsékelni lehet a villámárvizek által okozott károkat.
A zöldfelületek, vízelvezető tavak létesítése, és egyéb zöld megoldások hozzájárulnak a biológiai diverzitás megőrzéséhez és emellett növelik a terület rekreációs értékét. Vagyis ezek nem csak a klímaváltozáshoz történő adaptáció szempontjából hasznos megoldások.
Stavanger település példája kiemeli azt a tényt, hogy a területrendezés és -tervezés során a tervezőknek világos fókusszal kell rendelkezniük. A csapadékvíz kezelésének nagy tereket igénylő megoldásai ellentétben állhatnak a lakosság, a politikusok illetve az ingatlanfejlesztők érdekeivel, hiszen egy terület lakóövezetként való beépítése nagyobb pénzügyi megtérülést biztosítana számukra, mint a zöld struktúrák létesítése.
A klímaváltozás hatással van a területhasználati, területrendezési folyamatokra. Az átgondolt területtervezés segítségével csökkenteni lehet az infrastruktúrát (utakat, vasutat és épületeket) érintő természeti kockázatok (villámárvizek, földcsuszamlás, viharos szelek) hatását.
Az esetleírást készítette: Nordland Research Institute
Kapcsolat
További információ
- Areaklim
- Spatial planning and preparedness for a changing climate
- Cikk
- Stein Bondevik, Lisbeth Dahle, Halvor Dannevig, Kyrre Groven, Eli Heiberg, Tora H. Medgård, Martin Miles, Oda Osland, Carlo Aall, Rune Aa. 2015. Arealplanlegging for framtidas klima. Samandragsrapport. Vestlandsforskningnotat 05/2015
- Dannevig,H.Groven,K.Aall,C.Brevik,R.(2013):Kva kan vi lære av historiske naturskadehendingar for betre tilpassing til klimaendringar? VFUrapport 8/2013. Sogndal: Vestlandsforsking
- Halvor Dannevig, Carlo Aall, Kyrre Groven, Ragnar Brevik 2014. Er dagens kommunale arealplanlegging i stand til å sikre samfunnet mot klimaendringar? VF rapport 10/2014 Sogndal: Vestlandsforsking