- hu
- en
Kihívások a szárazság sújtotta kiskunsági Homokhátságon
Kecskemét
A probléma
A Homokhátság jellegzetes problémája az évtizedek óta tartó szárazodás: a talajvízszint nagyarányú csökkenése és a felszíni vizek eltűnése. A szárazodás mellett egyéb időjárási szélsőségek – a forró, száraz nyarak, erős viharok, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt keletkező belvizek stb. – is kihívást jelentenek az itt élőknek.
A talajvízszint nagymértékű csökkenésének hátterében természeti, társadalmi és gazdasági tényezők egyaránt megtalálhatók. A legutóbbi kutatások azt valószínűsítik, hogy a talajvízszint csökkenése 75-80%-ban a klímaváltozás következménye. Emellett a mezőgazdasági öntözés céljából, gyakran illegálisan létesített kutakkal történő rétegvíz- és talajvíz-kitermelés, a földhasználati változások, a vízrendezés, valamint egyéb beavatkozások, (pl. szénhidrogén-kitermelés) szintén hozzájárultak a szárazodás folyamatához.
Ezek a változások nem csupán a lakosság megélhetésére vannak hatással, hanem a természetes élőhelyek állapotára, és hosszabb távon az emberek egészségügyi állapotára is.
Probléma típusa(i):
Emberi egészség
Extrém időjárási események
Mezőgazdaság, helyi gazdaság
Vízgazdálkodás (csapadékvíz, árvíz, aszály)
A megoldás
A Homokhátságon két fő alkalmazkodási folyamat indult el az elmúlt évtized során:
1. Szárazságtűrő növények termesztésének elterjesztése
A Bács-Kiskun megyei Agrárkamara által indított Homokhátsági speciális célprogram a térség népességmegtartó erejének fenntartását, a térségre jellemző tanyás berendezkedés megújítását és az itt élők életminőségének javítását tűzte ki célul. A célprogram részeként helyi gazdák részvételével szárazságtűrő növényekkel kísérleteztek: a résztvevők évente 22-26 növényfajt (pl. amaránt, csicseriborsó, homoktövis) próbáltak ki, évről-évre változó számú mintaterületen. A növények termesztéséhez szakmai segítséget kaptak, a terméseredményeket, a termelés költségeit és a termesztési tapasztalatokat pedig folyamatosan gyűjtötték és monitorozták. Az eredményeket fórumokon, képzéseken, tájékoztató füzetekben és a helyi médián keresztül osztották meg a tágabb közösséggel.
2. A vízháztartás javítása
A Homokhátság vízháztartásának javítására irányuló (elsősorban vízpótlásra és vízmegtartásra építő) mintaprojekt 2009-ben indult. Elsősorban a legszárazabb területek ökológiai vízigényének biztosítását tűzte ki célul, amelynek járulékos hatásai között szerepel a mikroklíma kedvezőbbé válása és a talajvízszintek megemelkedése. A mintaprojekt keretében az ÖKO Zrt. vezetésével részletes terv készült, amely szerint a Duna-völgyi Főcsatornából kivett vizet átemelő műtárgyak segítségével, a meglévő csatornahálózatot felhasználva juttatnák el a szárazodástól leginkább sújtott területekre (Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány térségében), majd vissza a Főcsatornába. A vízpótlás mellett a víz megtartása is lényeges kérdés, amely a meglévő korábbi tómedrek és vizenyős területek tározóként történő használatát jelentené. A mintaprojekt során a vízpótlási terv kidolgozása, egyeztetése és engedélyeztetése történt meg. A tényleges beruházás azonban egyelőre forráshiány miatt nem indult el.
A Homokhátságon az alkalmazkodási folyamat érintettjei és mozgatórugói az önkormányzaton kívül egyéb szervezetek, közülük a legfontosabbak a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara (gazdálkodók összefogása, képzése), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (a meglévő vízelvezető csatornák és a Duna-völgyi Főcsatorna kezelője).
Mindkét bemutatott adaptációs kísérlet külső pénzügyi forrásokból valósult meg. A Homokhátsági célprogram 2001-2003 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával indult, később az MTRFH Kiemelt Programok Főosztálya és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával működött. A vízpótlási mintaprojekt tervezését egy KEHOP projekt finanszírozta. A vízpótlás megvalósításához európai uniós források bevonására volna szükség.
Megoldás típusa(i):
Ökológiai jellegű megoldás
Pénzügyi/menedzsment jellegű megoldás
Technológiai jellegű megoldás
Finanszírozás típusa(i):
Hazai pályázati forrás
Nemzetközi pályázati forrás
Önkormányzati forrás
Tanulságok
A klímaváltozás komplex, térségi szinten jelentkező hatásait összefüggéseiben kell megérteni ahhoz, hogy sikeres adaptációs folyamat indulhasson el. A klímaváltozás hatásai gyakran nem koncentráltan, egy-egy településen jelentkeznek, hanem nagyobb térségre kiterjedve, bonyolult kölcsönhatásokban öltenek testet.
A klímaváltozás komplex, térségi szinten jelentkező hatásai szükségessé teszik az érintett települések közötti összefogást. A térségi szinten jelentkező hatások esetében az egyedi (települési szintű) alkalmazkodási kísérletek nem mindig elégségesek, sőt, akár egymás hatásait is kiolthatják: bizonyos vízmegtartási megoldások máshol belvizet okozhatnak, a víz levezetése máshol szárazságot okozhat stb.
Az önkormányzatok fontos összekötő szerepet vállalhatnak mások által kezdeményezett alkalmazkodási kísérletek megvalósításában. Az önkormányzatok kapcsolatrendszerük kihasználásával, a helyi érintettek mobilizálásával katalizátor-szerepet játszhatnak mind az alulról (pl. civil szervezetek, gazdálkodók vagy helyi lakosok által), mind a felülről (pl. országos vagy regionális intézmények által) kezdeményezett projektekben.
Kapcsolat
Név:
Kelemen Eszter
E-mail:
További információ
- A Homokháti célprogram weboldala
- A Homokhátsági vízpótlási-vízmegtartási mintaprojekt aloldala az OVF weboldalán belül
- A Homokhátsági vízpótlási-vízmegtartási mintaprojektet megalapozó, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció elérhetősége
- További információk
- A Homokháti célprogram weboldala
- A Homokhátsági vízpótlási-vízmegtartási mintaprojekt aloldala az OVF weboldalán.
- A Homokhátsági vízpótlási-vízmegtartási mintaprojektet megalapozó, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció elérhetősége.
- A Homokhátsági vízpótlási-vízmegtartási mintaprojekt környezetvédelmi engedélyének elérhetősége.
- Hivatkozások, olvasnivalók
- Csányi Gy. 2002: Szárazságtűrő és alternatív növények termesztésének 2001. évi tapasztalatairól. Homokhátsági Füzetek IV. Bács-Kiskun megyei Agrárkamara
- Kelemen E. 2013: Ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdasági értékelése. Doktori disszertáció, SZIE Környezettudományi Doktori Iskola.
- Pálfai I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna–Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetıségeiről. In: Pálfai I. (szerk.) A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. p. 111–125.
- Rakonczai J. 2006: Klímaváltozás – aridifikció - változó tájak, In: Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z (szerk.): Táj, környezet és társadalom, p. 593-601
- Rakonczai J., Ladányi Zs. 2010: A sejthető klímaváltozás és a Duna-Tisza közi Homokhátság. Forrás Folyóirat, 42(7-8): 140-152.
- Schrett A. 2006: Vízhiány okozta élőhelyváltozások a Kiskunsági-homokháton. ÖKO (Ökológia – Környezetgazdálkodás – Társadalom). 13(1-2): 100-119.
- Szalai J. 2011: Talajvízszint-változások az Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba, p. 97-110.
- Szalai J., Kovács J., Kovácsné Székely I. 2011: A Duna-Tisza köze csapadék és talajvízszintadatainak vizsgálata klaszteranalízissel. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba, p. 111-118.