- hu
- en
Idegenhonos és inváziós fajirtás
A probléma
Az agresszíven terjedő, idegenhonos növények jelentős problémát okoznak, mivel kiszorítják az őshonos fajokat. Nemcsak a természetvédelem szempontjából fontos őshonos fajokat, hanem sokszor megjelennek szántóföldeken vagy más célú növénytermesztési területeken, ahol pedig a termelők számára fontos terményt szorítják ki. Ezek a fajok sokszor azért is tudnak inváziós jelleggel terjedni, mert irtásuk rendkívül nehéz.
Az idegenhonos és inváziós fajok olykor kereszteződnek a honos fajokkal, illetve vannak közvetlen mérgező hatású fajok is. Élősködők vagy kórokozók hordozói is lehetnek, továbbá a beporzási tevékenységet is megzavarhatják. Az invazív fajok csökkenthetik a mezőgazdasági és erdészeti terméshozamokat, emellett a talaj minőségének romlásához is vezetnek. Az invázió hatása megjelenhet az ingatlanok értékében, a turisztikai bevételek csökkenésében. Néhány invazív faj, mint a keserűfű, képesek arra, hogy súlyos károkat okozzanak az infrastruktúrában, a vízelvezető-rendszerekben, a közművekben és a betonfelépítményekben, ezáltal növelve azok fenntartási költségeit. Néhány inváziós növényfaj rendkívül gyúlékony, amelyek megzavarhatják a természetes tűz ciklusokat, illetve növelik a tüzek gyakoriságát.
Ilyen, távoli vidékekről behurcolt özönnövény az akác, a kései meggy, a bálványfa, a zöld juhar és a selyemkóró is.
Sok invazív faj a megváltozott klímakörülmények miatt tudja „megvetni nálunk a lábát”. A felmelegedés miatt olyan körülmények alakul ki a betelepült fajok számára, melyek hasonlítanak eredeti élőhelyükhöz. Másrészről ezek a fajok nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, így megvan az a tulajdonságuk, hogy olyan helyen is megélnek, melynek adottságai némileg eltérnek az őshonos élőhelyüktől.
Ezen kívül a közlekedés, a talajpusztulás és környezetterhelő mezőgazdasági rendszerek, inváziós jelleget mutató nem őshonos fajok terjedéséhez, új kártevők megjelenéséhez vezethetnek. Az éghajlatváltozás és a földhasználat változásai tovább erősíthetik a biológiai inváziók negatív hatásait.
Az inváziós jelleget nem csak a növények mutathatnak, hanem az állatok is. Új, eddig a hazai környezetben ismeretlen kártevők jelennek meg.
A megoldás
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban történő invazív fajok visszaszorítását a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és Pozsony Térségi Természetvédelmi Egyesület (BROZ) végezte öt magyarországi és három szlovákiai helyszínen, ártéri és homoki területeken. Magyarországon jelentős beavatkozás az Ipoly-völgyben, a dunai szigeteken, Csévharaszton és Nagykőrösön folynak.
A program többféle tevékenységet integrálva valósította meg az inváziós növények elleni védekezést:
A szakmai előkészítő tevékenység során részletesen felmérték a területet, összegyűjtötték a korábbi tapasztatokat, kezelési ismereteket.
Az aktív kezelési munkák során Szlovákiában 3, a DINPI működési területén 5 helyszínen, ártéri és homoki élőhelyeken fajspecifikus kezeléseket valósítottak meg, összesen 645 hektár területen.
A szemléletformálás és szakmai tapasztalatcsere célja az özönnövények visszaszorításában leginkább érintett, vagy legnagyobb lehetőségekkel bíró gazdálkodó és kezelő szervezetek, valamint a szakági érdeklődők bevonása, tájékoztatása volt.
Bizonyos fajok irtását önkéntes munka segítségével végezte a Nemzeti Park. Ezekben a folyamatokban tudott segíteni a helyi lakosság. Időnként iskolás csoportokat is szerveztek, például a Szentendrei-szigeten selyemkóró irtására.
A programot a LIFE+ Nature projektet HUSK forrásból az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési program finanszírozta.
A pályázat megvalósításának időszaka: 2012. augusztus 1 - 2015. május 31.
Tanulságok
A helyi alkalmazkodás fontos eleme lehet az inváziós, idegen honos fajok elleni védekezés. Az önkormányzatoknak fontos szerepe lehet az inváziós növények terjedésének megállításában: helyi akciókat szervezhetnek, beépíthetik a területhasználati szabályozásokba az inváziós növények megjelenésének monitorozását, illetve kötelezhetik az ingatlantulajdonosokat egyes fajok irtására.
A helyi önkormányzatok partnerséget hozhatnak létre a nemzeti park igazgatóságokkal, természetvédő közösségekkel. Fontos az érintett szereplők, szakértők, a lakosság és a területen tevékenykedő gazdák felvilágosítása, a velük való párbeszéd, és az emberek bevonása az irtási munkálatokba.
Nagyon fontos azon területek felmérése, szakszerű monitorozása, ahol bizonyos inváziós fajok megtelepedtek, elszaporodtak. Az önkormányzatok a lakosság segítségére építve ebben is aktív szerepet vállalhatnak. Ez mind fontos eleme lehet egy inváziós fajok által uralt, természetvédelmi szempontból fontos terület helyreállításának, állapotjavításának.
Kapcsolat
További információ
- A Duna Ipoly Nemzeti Park honlapja
- A KvVM Ternlszetvédelmi Hivatal Tanulmánykötetei 9
- A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület fenntartási terve
- Küzdelem az özönnövények ellen a Duna árterén
- Élőhely-megőrzési projekt
- PannonGYEP weboldala
- A Duna Ipoly Nemzeti Park honlapja
- A KvVM TERMÉSZETVÉDELMI HIVATALÁNAK TANULMÁNYKÖTETEI 9., BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON, ÖZÖNNÖVÉNYEK:
- A PANNON GYEPEK ÉLOHELYKEZELÉSE MAGYARORSZÁGON című LIFE Nature projekt (LIFE05 NAT/HU/000117) összefoglaló jelentése 2006-2010
- A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület fenntartási terve
- Küzdelem az özönnövények ellen a Duna árterén
- A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK AZ INVAZÍV FAJOKRA VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIA FELÉ
- Invasive Species Council of British Columbia: Invasive Species Toolkit for Local Government, Information for Local Government, Developers and Real