Koppenhága, az alkalmazkodó város

Koppenhága, Dánia

A probléma

Koppenhágában az elmúlt néhány évben egyre nagyobb esőzések léptek fel. Ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódni fog: a csapadék mennyisége telente 25-55 %-kal nőni fog, nyáron pedig 40 %-kal csökken. A viharok 30-40%-kal erősebbek lesznek, megjelenésük egyre kiszámíthatatlanabbá válik .

A legújabb számítások szerint a sarki jég és hó olvadásának mértéke lényegesen nagyobb a korábban mért adatoknál. A város számára ez azt jelentheti, hogy a tengerszint-emelkedés hamarabb fog bekövetkezni, mint azt korábban gondolták.

Probléma típusa(i): 
Emberi egészség
Épített környezet
Extrém időjárási események

A megoldás

Koppenhága városvezetése 2011-ben Klímaadaptációs Tervet fogadott el, amelyben  azokat a kihívásokat és feladatokat foglalták össze, amelyekkel a városnak szembe kell néznie rövidebb vagy hosszabb távon. A Klímaadaptációs Terv célja, hogy 20%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás 2015-re, és Koppenhága legyen a világ első szén-dioxid-semleges fővárosa 2025-re.

A város háromszintű tervet dolgozott ki, amely 50 konkrét intézkedést is tartalmaz:

  • Az első szint intézkedéseinek a célja az események bekövetkezési valószínűségének csökkentése, vagy megakadályozása, azaz a megelőzés. Az előrejelzések szerint valószínű, hogy a jövőben több csapadékvíz lesz az utcákon, ezért lényeges probléma, hogy a vízelvezető-hálózat ma a kapacitása határán működik. Bár elsősorban a csapadékvíz helyben történő kezelése javasolt, ugyanakkor várhatóan szükség lesz nagyobb csatornák, földalatti medencék, és szivattyútelepek kialakítására. A Fenntartható Városi Vízelvezető-rendszer program keretében olyan viszonylag egyszerű, technológiai megoldásokat nem igénylő intézkedéseket vezettek be, mint pl. a burkolt felületek cseréje zöldfelületekre: fű és fák ültetése, zöldtető és zöldfalak kialakítása. A zöldtetők felfogják a csapadékvíz 60%-át, javítják a levegő minőségét, és csökkentik a városi hősziget-hatást is.
  • A második szint intézkedései a káresemények mértékének csökkentését célozzák: pl. az esőzésekre figyelmeztető rendszerek kiépítése, vízzáró pincék építése, és a közterek adaptálása a villámárvizek hatásaihoz. A károk elkerülésére, mérséklésére törekednek azzal is, hogy a pincék és kereskedelmi épületek felől a parkolók, sportpályák, parkok irányába terelik a vizet.
  • A harmadik szint intézkedései a város érzékenységét próbálják csökkenteni, illetve könnyebbé és olcsóbbá teszik az egyes káros események utáni helyreállítást.

A sikeres klímaadaptáció koordinálásához és tervezéséhez elengedhetetlen a szomszédos önkormányzatokkal való együttműködés, információcsere és tudásmegosztás, és az érintettek bevonása. A Klímaadaptációs Terv első változatában a leglényegesebb problémákat foglalták össze, és összeállítottak egy listát a különböző alkalmazkodási lehetőségekről. A közmeghallgatás és a közpolitikai párbeszéd alapján ezután egy még részletesebb tanulmány jött létre a helyi klímaváltozáshoz kapcsolódó témákból. Az érintettek bevonásával közösen, két év alatt alakították ki a részletes intézkedési javaslatokat.

A város sebezhetőségének, kitettségének folyamatos felmérésére is figyelmet fordít Koppenhága. A klímaadaptációs erőfeszítések célpontjának kijelölésére érzékenységi térképet dolgoztak ki.

Tanulságok

Tanulságos az eset, mert az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a város egészére dolgozták ki, és nem csak egy-egy kerület problémájának tekintették például a zöldtetők ösztönzését vagy az esővíz kezelését. Koppenhága rájött arra, hogy a felkészülés legjobb módja, ha az egész város együtt dolgozik. Számos kérdéskörben a város régiós és országos szintű egyeztetéseket is folytat, és aktívan bekapcsolódik a klímaadaptációval kapcsolatos nemzetközi folyamatokba is.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra mint lehetőségre tekintettek, és a zöld, fenntartható növekedés egy lehetséges forgatókönyveként definiálták. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is hozzájárulhat a zöldebb városkép kialakításához és pozitívan hathat az innovációra illetve a foglalkoztatásra. Az egyik öko-innovációs eredménye a stratégiának, hogy Koppenhága élen jár a rezíliens (alkalmazkodó) épületek megvalósítása terén, továbbá innovatív és egyszerű megoldásokat dolgoztak ki a zöld infrastruktúra és a csapadékvíz kezelésére is.

Az adaptációs megoldás kivitelezéséhez mindenképpen szükség van egy eltökélt, ambiciózus önkormányzatra, amely szívén viseli az éghajlatváltozáshoz köthető hatásokat a városban és kézben tartja a stratégiai terv elkészítését és a kivitelezési feladatokat is.

Szükség van továbbá a lakosság bevonására. Koppenhága klímaalkalmazkodásának története azt mutatja, hogy sokféle szereplő rendelkezik releváns tudással, amelyek hasznosan kiaknázhatók és fejleszthetők az adaptációs válaszadás érdekében.

Koppenhága többféle kockázati szintre tervezett. Az első szint a megelőzés, a második szint a hatások csökkentése, a harmadik pedig azon károk következményeinek mérséklése, melyeket minden erőfeszítés ellenére sem sikerült elkerülni.

 

Az esetleírást készítette: ESSRG (www.essrg.hu)

Kapcsolat

Név: 
Cowi, Deloitte, Ram bøll, DMI, KU-LIFE, DHI OG GRAS
E-mail: 
info@stateofgreen.com

Letölthető anyagok

összefoglaló (pdf)
hosszú esetleírások (pdf)
interaktív pdf

További információ

  • DANISH CAPITAL ADAPTS SUCCESSFULLY TO CHANGING CLIMATE
  • What Copenhagen Can Teach Cities About Adapting To Climate Change, Forbes.
  • Copenhagen Reveals World’s First Neighborhood Adapted for Climate Change 
  • Dánia honlap
  • Dánia hivatalos energia tevékenységgel kapcsolatos, klíma adaptációs és környezetvédelmi honlapja
  • State of Green 
  • Copenhagen Climate Adaptation Plan
  • Adaptation Plan pdf 
  • Corfee-Morlot, J., Kamal-Chaoui, L, Donovan, M., Cochran, I, Robert, A. and Teasdale, P. J., 2009, Cities, climate change and multilevel governance, OECD Environmental Working Papers N° 14, OECD Publishing, Paris.
  • EEA Report, Urban adaptation to climate change in Europe Challenges and opportunities for cities together with supportive national and European policies
  • Urban adaptation to climate change in Europe 
  • Kern, K. and Bulkeley, H., 2009, 'Cities, Europeanization and multi-level governance: Governing climate change through transnational municipal networks', JCMS: Journal of Common Market Studies, 47 309–332.
  • Keskitalo, E. C. H. (ed.), 2010, Developing adaptation policy and practice in Europe: multi-level governance of climate change, Springer, Dordrecht, New York.
  • Mickwitz, P., 2009, Climate policy integration, coherence and governance, Partnership for European Environmental Research, Helsinki.